A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) ellátás: egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti és újszülött-ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátás keretein kívül veszi igénybe,

b) háttérkórház: szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, ahova az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött az ellátás választott helyszínéről húsz percen belül beszállítható.

2. § (1) Ellátást az e tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) nyújthat.

(2) Az ellátás keretében történő szülészeti eseményben (a továbbiakban: szülés) közreműködik:

a) szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy

b)¹ felsőoktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szülésznő szakképesítést vagy emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítést szerzett szülésznő, aki szerepel az egészségügyi dolgozókról vezetett működési nyilvántartásban

[az a) és b) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: felelős személy].

(3) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében – minimális személyi feltételként – a (2) bekezdés szerinti felelős személy, továbbá egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő szülésznő vagy szülész-nőgyógyász szakorvos jelenlétét biztosítania kell.

(4)² Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében legalább két éves neonatológiai gyakorlattal rendelkező csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos (a továbbiakban: gyermekgyógyász) – a 9. § (2) bekezdése szerinti újszülött-ellátásban történő – közreműködését biztosítania kell.

(5) Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót és felelős személyt választ. Az egészségügyi szolgáltató – a felelős személy jogkörében eljáró és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő – helyettes felelős személyt jelöl ki.

(6) A felelős személy és a helyettes felelős személy az egészségügyi szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy az egészségügyi szolgáltató vezetését ellátó személy.

(7) Az ellátásra vonatkozóan a várandós nő és az egészségügyi szolgáltató megbízási szerződést köt.

3. § (1) A 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti személyek az ellátás során a tőlük elvárható gondossággal, a szülészeti és újszülött-ellátás szakmai szabályainak betartásával járnak el, és felelősek az e rendeletben meghatározott előírások betartásáért.

(2)³ A felelős személynek és a 2. § (3) bekezdése szerinti személyeknek két évnél nem régebbi csecsemő és újszülött, továbbá felnőtt újraélesztési tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

(3) Az ellátás csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött húsz percen belül a háttérkórházba szállítható.

4. § (1) Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A szülő nő, valamint az újszülött háttérkórházba történő szállításának indikációit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az ellátáshoz szükséges tárgyi, továbbá higiénés feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. Az ellátás igénybevételét választó várandós nő a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül a felelős személy közreműködésével négy példányban kitölti a 4. melléklet szerinti adatlapot. A 4. melléklet szerinti adatlapot a felelős személy juttatja el az egészségügyi szolgáltató részére.

(2)⁴ Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy – a szülés várható megindulása előtt – a várandós nő részére a szükséges anti-D ellenanyag vényre történő felírása és kiváltása megtörténjen. A felelős személy a szülési eseményt követően a vérmintákat eljuttatja a véradó állomásra.

(3)⁵ A felelős személy az (1) bekezdés szerinti, kitöltött adatlap egy példányának átadásával – a kitöltést követő legfeljebb 3 napon belül – tájékoztatja a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban meghatározott védőnőt (a továbbiakban: védőnő) és a területileg illetékes házi gyermekorvost (háziorvost) vagy a választott házi gyermekorvost (háziorvost) (a továbbiakban együtt: házi gyermekorvos) arról, hogy a gondozása alatt álló várandós nő az e rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.

(4) A felelős személy a várandós nő döntését követő 3 napon belül arról írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát. Az értesítésnek a várandós nő nevét, a szülés várható időpontját, valamint a felelős személy és az egészségügyi szolgáltató nevét és telefonszámát tartalmaznia kell.

(5) Amennyiben a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályának az ellátás választott helyszíne szerint területi ellátási kötelezettsége is van, akkor a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelős személyt arról, hogy az értesítést tudomásul vette. Területi ellátási kötelezettség hiányában a háttérkórház az értesítés vételét az azt követő 3 napon belül visszaigazolja és azt jóváhagyja. Jóváhagyás hiányában a felelős személy az ellátás választott helyszíne szerinti területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet értesíti a (4) bekezdésben foglaltakról.

(6) A várandós nő terhesgondozása a terhesgondozásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint történik.

(7) A felelős személy – legkésőbb a várandós nő terhességének betöltött 38. hetéig – ismételten meggyőződik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről. Amennyiben a higiénés feltételek a 3. mellékletben foglaltaknak nem felelnek meg, akkor a felelős személy a várandós nő ellátása céljából szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet vagy megfelelő, az e rendelet szerinti ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatót javasol és erről értesíti a (3) bekezdés szerinti személyeket és a háttérkórházat.

6. § (1) A várandós anyát az ellátással kapcsolatosan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglaltakon túl a felelős személy írásban tájékoztatja:

a) az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről és kizáró okairól,

b) a háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállítás indokairól és ennek megtagadása következményeiről.

(2) A várandós anya az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás egy példányát aláírásával ellátja.

(3) Amennyiben a szülés megindulása előtt az 1. mellékletben meghatározottak szerint az ellátás egészségügyi feltételei nem állnak fenn, vagy az ellátás igénybevételét kizáró okok bármelyike fennáll, úgy a felelős személy a várandós nő ellátása céljából szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet javasol, és erről értesíti az 5. § (3) bekezdése szerinti személyeket és a háttérkórházat.

7. § (1) A szülésben történő közreműködés csak akkor kezdhető meg, ha a 3. melléklet szerinti tárgyi, valamint higiénés feltételek a szülés helyszínén rendelkezésre állnak.

(2) Az egészségügyi szolgáltató köteles gondoskodni

a) a 3. mellékletben foglalt tárgyi feltételek meglétéről,

b) az ellátás során keletkező egészségügyi hulladék és különleges kezelést igénylő veszélyes hulladék elszállításáról.

8. § (1)⁶ A szülő nőt, illetve az újszülöttet a felelős személy vagy a gyermekgyógyász döntése alapján, a 2. mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén – egészségi állapotukat nem veszélyeztető módon vagy szükség szerint a mentőszolgálat igénybevételével – azonnal a háttérkórházba kell szállítani. A háttérkórházba szállítás – a felelős személy vagy a gyermekgyógyász döntése alapján – akkor is kötelező, ha a komplikáció jellege, illetve előre nem látható ok a szülő nő, illetve az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat. A felelős személy köteles a szülő nőt, illetve az újszülöttet a háttérkórházba kísérni, és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletes szakorvosnak átadni.

(2) A háttérkórházba szállítás esetén a felelős személy a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát – a szállítást megelőzően, telefonon – haladéktalanul értesíti.

(3) Amennyiben a felelős személy vagy a gyermekgyógyász azt állapítja meg, hogy előre nem látható ok miatt az (1) bekezdés szerinti háttérkórházba történő szállítás a szülő nő vagy az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor a szülő nőt, illetve az újszülöttet olyan szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani, amely ellátásukat az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint megfelelő szinten biztosítja.

(4) Az (1) bekezdésben vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben – a helyszínen maradó – a 2. § (3) bekezdése vagy a 2. § (4) bekezdése szerinti személyek felelnek a továbbiakban szükséges ellátás nyújtásáért.

9. § (1) A felelős személy a szülés megtörténtéről a védőnőt és – az anya nyilatkozata alapján – a házi gyermekorvost haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti.

(2) Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát a 2. § (4) bekezdése szerinti gyermekgyógyász végzi el a szülést követő 24 órán belül.

(3)⁷ A szülés befejezését követő 3 órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. A felelős személy vagy a helyettes felelős személy a szülést követő naptól számított három napon keresztül az anya és az újszülött állapotát naponta ellenőrzi, az első és a harmadik napon személyes ellenőrzés keretében.

(4)⁸ Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során azonnali ellátást igénylő rendellenességet észlelnek, akkor az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő azonnali szállítását kell javasolni, egyéb eltérés észlelése esetén az általános beutalási rend szerint kell eljárni.

(5)⁹ Amennyiben a felelős személy megállapítása szerint az ellenőrző vizsgálatok elvégzése során észlelt rendellenesség az anya, illetve az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállításáról haladéktalanul gondoskodik.

(6) Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beszerzéséről és beadásáról a felelős személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében is dokumentálja.

10. § (1) A BCG-védőoltás beadásáról a jogszabályban meghatározott időtartamon belül a házi gyermekorvos gondoskodik.

(2)¹⁰

(3) A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről az egészségügyi szolgáltató gondoskodik.

(4) A védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a 9. § (1) bekezdése szerinti értesítést vagy – a gyermekágyas nő akadályoztatása esetén – a hazaérkezést követő 2 munkanapon belül meglátogatja.

(5) A védőnő az ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő a 9. § (6) bekezdése szerinti anti-D ellenanyagot megkapta, a 9. § (2) és (3) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti szűrővizsgálatok megtörténtek, és az erről szóló megállapításokat a védőnői dokumentációban rögzíti. A védőnő az ellátások elmaradása esetén a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint a házi gyermekorvost értesíti.

11. § Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át.

12. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az ellátásról szülési naplót vezet, amely tartalmazza az adott évben a közreműködésével lezajlott szülések sorszámát, időpontját, helyét, a várandós anya személyazonosító adatait, a felelős személy nevét, az ellátás során megállapított diagnózisokat és az elvégzett beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, testsúlyát, testhosszát és egészségi állapotát.

(2) A felelős személy és a gyermekgyógyász vezeti az 5. melléklet szerinti, intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lapot, amely részletesen tartalmazza az újszülöttel kapcsolatos egészségügyi eseményeket, beleértve a 9. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot is.

(3)¹¹ A szülést követő 72 óra elteltével a felelős személy és a gyermekgyógyász két példányban elkészíti a (2) bekezdésben meghatározott, az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lapot, a felelős személy pedig kitölti a 6. melléklet szerinti, az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglalót.

(4)¹² A felelős személy a szülészeti eseményt követő 48 órán belül két példányban kiállítja az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges, a 7. mellékletben meghatározott, az intézeten kívüli születés tényéről szóló igazolást, és átadja azt az anya részére. A felelős személy az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap és az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja a házi gyermekorvosnak, valamint elektronikus úton megküldi a védőnőnek.

(5) A 4. melléklet szerinti adatlap egy példánya, a szülési naplónak az adott szülésre vonatkozó adatai, az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap egy példánya és az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példánya az egészségügyi dokumentáció részét képezi. Az egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgáltató őrzi meg azzal, hogy az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja az anya részére.

(6) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező jogszabályban meghatározott élveszületési lap kitöltéséről és az anyakönyvvezetőnek történő megküldéséről, valamint az ellátással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentési kötelezettség teljesítéséről.

(7) A 2. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti feltételekről a következő tartalommal kell igazolást kiállítani:

a) az igazolást kiállító szervezet neve,

b) az igazolás alapjául szolgáló dokumentum megnevezése, kiállításának dátuma,

c) a megszerzett gyakorlat időszaka és a szülések száma,

d) a szakmai gyakorlatot igazoló szervezeti egység vezetőjének aláírása.

13. § (1) Az ellátás akkor sem minősül finanszírozott esetnek, ha az anya egyébként az egészségbiztosítás keretében jogosult egészségügyi szolgáltatásra, kivéve az e rendeletben meghatározott gyermekorvosi, védőnői, továbbá a háttérkórház vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet által biztosított egészségügyi szolgáltatást, a mentést és a laboratóriumi vizsgálatokat.

(2) Az ellátás a 2. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződés megkötésétől a 6. melléklet szerinti, az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló kiadásáig tart.

14. § Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba.

15. § (1) E rendelet rendelkezéseit a 2011. május 1-je után bekövetkező szülésre kell alkalmazni.

(2) A 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szülésznő felelős személynek történő választása a 2011. június 1-jét követő szülésnél lehetséges.

1. melléklet a 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelethez

Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételei és kizáró okai

1. Az ellátás csak a következő feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe:

a) a terhesség szövődménymentes,

b) a várandós nő az 5. § (1) bekezdése szerinti döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét,

c) első szülés esetében a várandós nő az 5. § (1) bekezdése szerinti döntés időpontjában a 40. életévét nem töltötte be,

d) a terhességi kor a betöltött 37. és 41. hét között van,

e) a magzat koponyavégű fekvésű.

2. Az ellátás igénybevételét kizáró okok

2.1. Szülészeti és általános kórelőzmény: Olyan anyai, vagy a környezetében előforduló betegségek, melyek veszélyeztetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét, különösen:

a) korábbi szülés(ek)nél: vállelakadás, negyedfokú gátsérülés,

b) előzetes császármetszés vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia),

c) a várandós nő lázas állapota,

d) a várandós nő HIV vagy hepatitis B, C fertőzése,

e) drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás,

f) placenta praevia minden formája,

g) a várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt,

h) a várandós nő terhességgel, szüléssel összefüggő akut vagy krónikus megbetegedése:

ha) diabetes mellitus,

hb) hypertonia, hc) eclampsia, praeeclampsia,

hd) anyai szívbetegség, he) ritmuszavar,

hf) cardiális decompenzáció,

hg) vérzékenység,

i) ultrahang vizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség,

j) a terhesség in vitro fertilizáció eredménye.

2.2. Magzati állapotok, betegségek vagy azok fennállásának gyanúja:

a) intrauterin magzati retardáció,

b) iker- vagy többes terhesség,

c) 4000 g feletti várható születési súly,

d) a magzat méhen belül elhalt,

e) magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel,

f) magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST,

g) Rh-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható,

h) fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés,

i) idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos,

j) igazolt B típusú streptococcus fertőzés.

2. melléklet a 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelethez

Kórházba szállítás indikációi

1. Szülés megindulásakor a) Aktív genitalis herpes,

b) bárányhimlő vagy egyéb akut fertőző betegség a várandós nőnél vagy a környezetében,

c) fekvési rendellenességek,

d) preeclampsia,

e) 38 °C feletti láz.

2. Szülés alatt

a) 38 °C feletti láz,

b) kóros magzati szívhangeltérések,

c) a normálistól eltérő magzatvíz a vajúdás korai szakában,

d) a szülés dinamikája nem megfelelő,

e) előesett köldökzsinór,

f) abruptio placentae vagy placenta praevia,

g) erős vérzés,

h) a szülés bármely szakának elhúzódása.

3. Postpartum (az anya esetén)

a) Thrombophlebitis vagy thromboembólia,

b) postpartum eclampsia,

c) uterus inversio,

d) postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő),

e) szülészeti shock előtti állapot,

f) teljesen vagy részben visszamaradt lepény,

g) mély, csak intézeti körülmények között ellátható uro-genitális sérülések.

4. Postpartum (az újszülött esetén)

a) Apgar score (1 perces korban 3 alatt, 5 perces korban 7 alatt, 10 perc után is 7 vagy az alatt),

b) görcsös állapot gyanúja,

c) légzési vagy keringési rendellenességek (RDS, organikus szívzörej),

d) jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel),

e) adaptációs zavar minden formája:

ea) súlyos izomhypotónia,

eb) nagyfokú sápadtság,

ec) tartós lélegeztetést igénylő újszülött,

ed) cyanosis,

ee) tartós tachypnoe.

3. melléklet a 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelethez

Tárgyi és higiénés feltételek

1. Eszközök:

1. a magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhang regisztráló,

2. stetoszkóp, újszülött stetoszkóp,

3. vérnyomásmérő, felnőtt és újszülött mandzsettával,

4. hordozható szívó berendezés,

5. steril episiotomiás olló, köldökellátáshoz olló,

6. steril szuturás tálca (csipesz, olló, kocher, tűfogó),

7. öntelődő lélegeztető ballon újszülött vagy gyermek, valamint felnőtt méretben reservoirral,

8. maszkok a ballonhoz újszülött, csecsemő és felnőtt méretekben,

9. legalább 2 l űrtartalmú oxigénpalack reduktorral,

10. steril laryngoscop újszülött, csecsemő és felnőtt méretű lapocokkal,

11. egyszerhasználatos tracheatubusok,

12. egyszerhasználatos vénás kanülök csecsemő és felnőtt méretekben,

13. infúziós szerelék,

14. steril fecskendők, tűk (több méretben),

15. nem steril kesztyűk,

16. steril kesztyűk,

17. steril szívókatéterek újszülött méretben az újszülött ellátásához, újszülött méretű gyomorszonda,

18. köldökcsat,

19. izolációs takaró,

20. fertőtlenítő oldat,

21. steril gézlapok,

22. fonalak szuturához,

23. hólyag katéter,

24. kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállító doboz,

25. veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő,

26. kéz és egyéb testfelületek, valamint berendezés fertőtlenítésére alkalmas szer,

27. tiszta, száraz törlők, törölközők,

28. hitelesített glucometer stixekkel,

29. hőmérő,

30. újszülöttmérleg,

31. újszülött-hosszmérő,

32. mérőszalag.

1. oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida),

2. helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain),

3. epinephrin (adrenalin) – legalább 5 amp.,

4. infuziós oldatok: min. 2000 ml krisztalloid, 1000 ml kolloid,

5. 0,9%-os NaCl ampulla 5 db,

6. terbutalin aerosol,

7. 4,2%-os NaHCO3,

8. K-vitamin.

3. Higiénés feltételek:

1. a vajúdás, illetve a szülés idejére a szülő nő és az újszülött számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség,

2. vízöblítéses WC,

3. kád vagy zuhanyfülke és kézmosó, folyó hideg-meleg vízzel,

4. az újszülött számára tiszta, száraz, cserélhető lepedő,

5. az újszülött ellátásához szükséges fertőtlenített asztal/pelenkázó,

6. szülésre alkalmas tiszta ágy.

Csak olyan helyszínen, ahol 20 percen belül olyan kórház van, amiben szülészeti osztály is található. 

Általánosságban elmondható, hogy minden egészséges, alacsonyrizikójú várandós. A korm.rendelet részletesen taglalja ki nem, ugyanakkor van több olyan passzusa, ami általánosságban fogalmaz, a teljesség igénye nélkül. Itt gyakran előfordulhat, konkrét személyes kérdés, amire szívesen válaszolunk. 

Bárki. Ez a Te szülésed.