Rólunk

A Praxis története

Bemutatkozásaink

A Praxis története

Bemutatkozásaink

“A szüléskísérő legfontosabb tulajdonsága az a képesség, hogy háttérben tud maradni, csöndben tud lenni, és főleg, hogy el tudja kerülni a pontos kérdések felvetését. A szüléskísérőnek hallgatnia kell, amennyit csak lehet.”

Történetünk…

praxisunk 2011-ben alakult

 és Bácsi Szilvia, Monori Éva és H.Molnár Anikó.A két alapító, Lukács Judit és Schanda Mónika voltak. Rövid idő után bekapcsolódott a felkészítésbe Törzsök Kata, aki azóta is az egyik meghatározó alakja a Praxisnak. A folyamatosan növekvő szülésszám miatt újabb év elteltével a bábai létszám szorult további bővítésre. Király Ágnes így csatlakozott hozzánk. Praxisunk a kezdetektől fontosnak érzi (ahogy sok más bába is), hogy fogadjon olyan bábákat, akik megismerni, tanulni szeretnék az otthonszülés kísérését. Voltak akik pár hónapot töltöttek csak velünk és voltak (vannak) akik pár évet. Pár év után eljöhet/eljön a leválás és az önnállósodás ideje is. Nálunk töltött így hosszabb rövidebb időt tanulási céllal Seregi Zsanett, Csomós Patrícia, Vass Gabriella és Libertényi Ágnes is.  Jelenlegi csapatunkban is vannak “régi” bábák és olyanok is, akik még az útnak az elején járnak. Név szerint: Lukács Judit, Király Ágnes, Szénási Rita, Bogsch Tekla, Monori Éva, H.Molnár Anikó és Bácsi Szilvia.

Az elmúlt évek alatt a társszakmák képviselőivel is igen jó együttműködő kapcsolat alakult ki. Amit nagyon fontosnak érzünk: a bábai modell szerint egyedi, személyes, egészségügyi, fizikai és lelki gondozást végzünk.  Valljuk, hogy a biztonság, a tisztelet, a béke,  a bizalom,  a jó felkészülés jelentősen hozzájárul a pozitív szülésélményhez.

Rendszeresen továbbképezzük magunkat a szülészet, a bábaság, pszichológia és a sürgősségi ellátás területén. Végzettségeink lehetővé teszik, hogy szoptatási tanácsadással illetve szülésélmény feldolgozással is segíthessük a hozzánk fordulókat.

Lukács Judit – független bába, mentálhigiénés szakember

25 éve, egy őszi napon született második gyerekem.
Otthon.

Előtte nem hallottam otthonszülésről, és mégis… zsigerből kívántam, bárcsak otthon születhetne a gyerekem. Nem azért, mert rosszul bántak velem előtte, hanem mert úgy éreztem, ami egy kórházban történik, az a családunknak nem jó… Magyarországon ekkor ugyan lehetett otthon szülni, de szabályozva nem volt. Mikor megtaláltam azt a szakembert, aki tudott támogatni, az életem fordulóponthoz érkezett. Azzal a szülésemmel minden megváltozott….

Informatikusból bába lettem.

Azóta égő vágyat érzek, hogy átadjam a tudást, tapasztalatot… női erőt, amit megtapasztaltam az otthonszüléseim során. ( 5 gyerekem született, ebből 4 tervezetten otthon indult)

Megtapasztaltam, mennyivel másként viselkedett az a gyerekem, akit egy pillanatra sem vettek el…

Tapasztalatból tudom, milyen nagy a különbség a sikeres szoptatás terén, ha igény szerint etethetem a babámat…

Tapasztalatból tudom, milyen tökéletesen működik a testem, ha nem rutinszerűen végeznek el rajtam beavatkozásokat, ha hagyják, hogy úgy tegye a dolgát, ahogy az adott szülés megkívánja…

És tapasztalatból tudom, átéltem azt is, hogy bármi, bármi külső körülmény, legyen az fizikai vagy mentális, mennyire meg tudja borítani a folyamatot…

Mára már 21 éve dolgozom otthonszülések körül.

Előbb doulaként, majd bábaként. Abban, hogy néhány éve elkezdtem mentálhigiénét is tanulni, legfőbb motivációm szakmai és személyes tapasztalataim voltak. Egyrészt szakmai válaszokat kerestem. Másrészt megerősítést reméltem a magam számára, hogy amit én gondolok a hivatásomban a segítő kapcsolatról, annak van létjogosultsága, és a gyakorlatban is megvalósítható. Minél több időt töltöttem várandósok gondozásával, szülések kísérésével, majd utógondozással, annál jobban tudatosodott bennem, hogy mennyire fontos a személyes, mentálhigiénés szemlélettel való kísérése ennek az időszaknak. Mint mentálhigiénikus és bába, a szülésélmény feldolgozásban is segítségére tudok lenni annak, aki szeretné.

13 éve vagyok önálló bába.

Közel 1000 szülést láttam, kísértem vagy voltam felelős személye.

7 éve felkérést kaptam, hogy a SOTE-n szülésznőket oktassak otthonszülésről.

Az informatikai készséget, rendszerszemléletet  ma is jól hasznosítom.

A születés és annak különféle „formái” korán érdekeltek már.

Mindegyik gyerekem születése hozott valami olyan tapasztalatot is, ami közelebb vitt ahhoz, amit most gondolok várandóskísérésről, szüléskísérésről, és ami szerint igyekszem én másokat kísérni.  A harmadik gyerekem születése után kezdtem fazekasnak tanulni. Régi álom volt. Születés az is, mikor egy darab földből, agyagból, egyedi, kezem alatt született szépség lesz. Egyszerre voltam szülésnél és korongnál bábatanonc. A fazekas mestervizsgámhoz a néprajzból írandó szakdolgozatomat a születés körüli néphagyományokból készítettem.

Szinte folyton tanultam. Iskolában és másoktól. Szakemberektől és a nőktől. A szülésekből. Sajátélményeimből és a másokéból. Tanulok most is, hisz az élet hoz újabb és újabb tanulnivalót.

Úgy hiszem, képzelem, hogy hit és alázat nélkül nem lehet az élet határterületein szolgálni. Hiszek abban is,  hogy időkorlát nélkül sem lehet. Fontos számomra az egyensúly, az élet minden területén.

Ezért az utóbbi években már a hosszabb szabadságokat prefrálom, szenvedélyesen szeretek utazni, túrázni, megtapasztalni a természetben is a vadságot és egyben a csodát, a békét, a csendet és az alázatot.

A szüléskíséréssel kapcsolatos képesítéseim:

Debreceni Egyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar, Szülésznő (OKJ 5.5) – 2002-2005

Károli Gáspár Ref. Egyetem Pszichológiai tanszék, Mentálhigiénés szakember – 2006-2008

SE ETK Ápolás és Betegellátás Bsc, Diplomás szülésznő – 2006-2010

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat, Mentőápoló – 2010-2011

További szakmai képesítések, gyakorlati tapasztalatok: Napvilág Születésház, doula, bábatanonc, bába – 1998-2007

Bóna László homeopátiás alap – és középszintű kurzusa  – Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság 2003

Országos Gyógyintézeti Központ, Szülészet, Nőgyógyászat – önkéntes segítő 2005-2006

Dr. Farokh Master homeopátiás kurzusai   – Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság 2008-2010

Dr. Tinus  Smits homeopátiás kurzusa  – Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság 2008

Birth Trauma workshop,  London  – 2008

Bevezetés a pszichotraumatológiába, Magyar Családterápiás Egyesület –  2009

Pszichodráma/Önismeret, 150 óra Magyar Családterápiás Egyesület – 2008

Állami Egészségügyi Központ, Budapest, Szülészet, nőgyógyászat – 2008-2010

Elsősegély, felnőtt CPR, AED használat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat – 2010

Újszülött CPR, Peter Cerny Alapítvány – 2011/13/15

Országos Bábaszövetség elnökhelyettes – 2013 – 2016

Semmelweis Egyetem szülésznő képzés, otthonszülés  – vendégelőadó – 2012-től

ELTE/SE SASOK (Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban) – 2014

ELTE perinatális szaktanácsadó – 2014

Szénási Rita – bába, IBCLC szoptatási szaktanácsadó

Már gyermekkorom óta foglalkoztatott a szülés-születés témaköre, mások segítése, támogatása. A középiskola után elvégeztem egy három éves szülésznő képzést. Ebben az időszakban ismerkedtem meg az otthonszülés lehetőségével, ami nagy hatással volt rám. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a kismamák humánusabb, háborítatlan körülmények között történő szülészeti ellátását szeretném segíteni.

Elhivatottságomat tovább erősítette gyermekeim születése, amikor is közvetlenül megtapasztaltam az otthonszülés csodáját. A vajúdás és a szülés során átéltem azt az őserőt, ami ott él bennünk, nőkben.

Időközben dúlaként segédkeztem otthonszüléseknél. Éreztem, hogy ez az én utam. A második gyermekem születése után a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán szülésznői diplomát szereztem. A gyakorlatomhoz tudatosan egy nyitott szemléletű kórházat választottam. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban Magyarországon egyedülálló módon az úgynevezett „alacsony kockázatú” szüléseket orvosok helyett szülésznők vezették. Ez számomra hatalmas gyakorlati, szemléleti előnyt és tapasztalatot jelentett.

2012 óta járok bábaként otthonszülésekhez. Az elmúlt években sok-sok szülést kísértünk bábatársammal együtt, mely idő alatt rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. A hozzám forduló édesanyákat és családokat a legjobb tudásom szerint támogatom a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak során. Ezúton is köszönöm megtisztelő bizalmukat.

2019 január elsejétől IBCLC szoptatási szaktanácsadóként is tevékenykedem. Hiszem, hogy az anyák a szoptatás által sokat tehetnek saját maguk és gyermekeik egészséges testi és lelki fejlődéséért. Én ehhez minden szükséges információt és segítséget megadok számukra.

Köszönöm a családomnak, férjemnek, gyermekeimnek, továbbá barátaimnak, hogy mindenben mellettem állnak és támogatnak.

Az alábbi képzéseken, tanfolyamokon vettem részt:

  • Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakképző Intézet: Szülésznő OKJ 5.4 (1997-1999.)
  • Panarom Natúrkozmetika Kft.: szülésznőknek szóló aromaterápiás képzés (2011.)
  • Peter Cerny Alapítvány: újszülött újraélesztési tanfolyam (2012., 2014., 2016.)
  • Emergency First Response Kft.: felnőtt újraélesztési tanfolyam (2012., 2014., 2016.)
  • Homeopátiás Baráti Kör: „Biokémiai sók alkalmazása a védőnői gyakorlatban” című akkreditált továbbképző tanfolyam (2012.)
  • Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar: Szülésznő Bsc (2008-2012.)
  • Semmelweis Egyetem Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet: IBCLC szoptatási szaktanácsadó (2017-2019.)

Publikáció:

  • Nővér c. folyóirat 2013. 26. Évfolyam 2. szám: Gátmetszési gyakorlat hazánkban

Király Ágnes – Bába asszisztens

Amikor édesanyám a születésemről mesélt, soha nem mulasztotta el hangsúlyozni, mekkora boldogság töltötte el, amikor végre megszülettem. Születésem történetében sok nehézség is szerepelt és nem nélkülözte a horrorisztikus elemeket sem, de ezeket anyukám a szülés természetes velejárójaként kezelte. De a boldogság, amit első sírásom hangjának hallatán érzett, felülírta minden fájdalmát, kimerültségét. Pedig nem ölelhetett magához a megszületésem után, még csak meg sem érinthetett. Tulajdonképpen jó ideig nem is látott. Néhány nappal később, a gyermekágyas osztályon aztán kibontott a pólyából, hogy tetőtől talpig megnézzen, amiért a nővér jól leszidta. Akkoriban 3 óránként fél órára kapták meg az anyák az újszülötteket szoptatásra. A babák öltöztetése, mérése, gondozása az ápolónők feladata volt.

Apukám dolga még nehezebb lehetett: amikor egy hetesen először látott, hozzám sem mert érni. Hónapokig nem vett a karjába, nehogy bajom essen, nehogy megbetegítsen. Akkoriban mindez így volt szokás. 1965-ben történt.

Amikor 1985-ben elkezdtem az egészségügyi főiskolát, már új szelek fújtak, igaz, inkább csak messzi országokban. De már hallottunk rooming-in elhelyezésről, igény szerinti szoptatásról, bőrkontaktusról. Védőnőnek tanultam. Szerettem azt a bizalmi viszonyt, ami szerencsés esetben a védőnő és az anya között kialakulhat, szerettem a családoknál időzni, még a nehéz helyzetben lévő, „nehezen nevelhető” szülőkkel is szerettem elbeszélgetni. Hihetetlen sokat tanultam a körzetemben élő anyáktól, nagymamáktól.

Néhány év múlva a tanulásnak egy új szintje következett számomra:  világra jött elsőszülött kislányom. Amikor az ő születésére készültem, valami olyat képzeltem a szülésről, mintha az egy nagy megmérettetés lenne, amiben én majd dalolva helytállok… De semmi ilyesmi nem történt. Nem volt megmérettetés és nem kellett helytállni. Az élmény hatalmas volt, szinte elviselhetetlen.

Másfél év múlva kisfiam született. Az ő születése egészen másmilyen volt. Nem rutinból ment, ahogyan elterveztem. Másmilyen kisbaba volt, mint az első gyermek. Meg kellett tanulnom másmilyennek is lenni.

A harmadik gyermekem otthon született. Banális ok miatt vágtam bele az otthonszülésbe, de az élmény, amivel gazdagodtam általa, elsöpört minden egyebet, ami addig az életemben történt. Azonnal tudtam, hogy ezt szeretném csinálni és semmi mást. Hamarosan elkezdtem otthonszülésekhez járni, és egy évvel később beiratkoztam a szülésznőképzőbe. Világszerte ismert és elismert, kiváló mesterre találtam Geréb Ágnesben, aki még barátságával is kitüntetett. Amikor egy bábakonferencián az egyik amerikai bába úgy nevezett: „other Ági”, tudtam, hogy ezzel nagy elismerést kaptam!

Ettől kezdve szülésekhez jártam. Nagyszerű embereket ismertem meg, különleges pillanatokban lehettem jelen és igen: nehézségekkel, félelemmel és üldöztetéssel küszködtem. Találkoztam a halállal, betegséggel is. Voltam perekben vádlott és jelenleg büntetett előéletűnek számítok. Bár napjainkra a máglya kiment a divatból, bábának lenni most sem könnyű… Szeretném, ha az a néhány bába, aki Magyarországon működik, támogatná egymást. Hivatásunk képes jobbá tenni a világot.

Gyermekeim felnőttek. Már nem tartozom ugyanahhoz a nemzedékhez, amelyikhez a most szülő anyák. Sok év telt már el az otthonszüléssel való első találkozásom óta és én sok szülésnél lehettem jelen. Úgy érzem, nagyon-nagyon szerencsés vagyok.

Monori Éva – bába

Makón születtem, gyermekkorom élményei oda kötnek. 12 éves voltam, amikor Budapestre költöztünk, majd mikor férjhez mentem, Gödöllőn építettük fel az otthonunkat. Öt gyermekünk született, mára már négy unokának is örülhetünk.

Hogyan kerültem kapcsolatba az otthonszüléssel? Hosszú volt az út a ’90-es évek kórházi  gépezetébe simulva, „jó kislányként” megszülve három gyermeket a Napvilág Születésház szülésfelkészítő tanfolyamáig, ahol nagy meglepetésemre rengeteg új információt kaptam a várandósság, szülés, szoptatás témaköréből – pedig akkor már nem számítottam kezdőnek. Végül aztán a lehetőségek is utolérték legmélyebb vágyaimat, a negyedik és ötödik gyermekünk már itthon születhetett meg. Ez az élmény akkora kontraszt volt a kórházi szülésekhez képest, hogy nem is igen tudtam mit mondani azoknak a barátoknak, ismerősöknek, akik megkérdezték: „na és otthon jobb volt?” – hiszen nem lehet együtt említeni a kettőt. Minőségében, lényegében, történésében más. Nem „szülesztenek”, hanem én szülök és születek. Elfogadtak, támogattak, segítettek, szerettek.  A kicsi babámat senki nem vette el tőlem és engem sem tőle. Hihetetlenül szépséges időszak volt ez az egész család életében. Nagyon sokáig körülvett bennünket valami burok, ami hosszú távon fantasztikus erőt adott.

Emlékszem, ahogy a szülés utáni eufóriából kicsit „kilátva” az volt az első, amit mondani tudtam Geréb Áginak, hogy „na, ennek van igazán értelme, amit Ti csináltok!” S mivel ezt komolyan is gondoltam, hamarosan csatlakoztam doulaként ahhoz a maroknyi csapathoz, akik akkoriban az intézeten kívüli szülés rögös útját járták. Hat mozgalmas, szép év következett. Megtapasztaltam, hogy nem csak szülni, de szülésnél segíteni is csodálatos élmény. Izgatottan várni, mikor csöng a telefon, hogy mehetek, hogy szükség van rám valahol, a jelenlétemre, szeretetemre, szolgálatomra, hogy valami végtelenül egyszerű és mégis felfoghatatlan történés részesei lehetünk mind, akik ott vagyunk. Tanulni akartam. Mindent meg akartam tenni, hogy ha majd hivatalosan is lehet végre otthonszülésekhez járni, megfeleljek az előírásoknak, ezért 2008-ban jelentkeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának szülésznő képzésére, ahol 2012-ben diplomáztam.

Gyakorlati képzésem helyszíne a kistarcsai Flór Ferenc kórház volt, ahol amellett, hogy valóban sokat tanultam és sok kisbaba születhetett a kezeimbe, teljesen és mindent eldöntően megerősödött bennem, hogy a kórházi szülésznőség nem az én utam. Mérlegre tettem, az adott keretek között tudnék-e annyit javítani jelenlétemmel, odaadásommal a rendszer emberi oldalán, mint amennyire én magam szenvednék a gépezet könyörtelen működésétől, a protokoll mindent felülíró kiszolgálásától… A válasz teljesen egyértelmű volt.

Kezemben immár a működési engedéllyel, a frissen megalakult Bábakalács Kft-hez kerültem, ahol egy-egy témát vezettem a szülésfelkészítő tanfolyamokon. Emellett sok várandós keresett meg személyes tanácsadásra, beszélgetésre, tapasztalatcserére. Évek óta dolgozom a Bábaszolgálat Kft-ben, néhány szülésnél helyettes bábaként voltam jelen az akkor még működő “A Te Szülésed” Szolgáltatónál, valamint mostanában egyre többször az Életfa Bábapraxis munkatársaként.

Hálás vagyok a férjemnek és a gyerekeimnek, hogy ezen az úton járhatok. Mély meggyőződésem, hogy a magyarországi otthonszülés akkor tud megmaradni és kibontakozni, ha egymást segítve, valóban össze tud fogni az a néhány ember, akinek ez igazán szívügye – én ezt szeretném tenni!

Képzések, kurzusok

 

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülésznő Bsc – 2012

A Szoptatásért Magyar Egyesület – Korszerű Szoptatási Ismeretek Továbbképzés – 2008

Peter Cerny Alapítvány – Szülőszobai újszülött újraélesztés-oktatási tanfolyam – 2011, 2013

PAF Az emberibb egészségügyért – Stresszmentes újszülött ellátás tréning – 2014.

Barbara Harper: Gentle Birth and Waterbirth Education Course – 2018.

SZTE ÁOK – Neonatológiai Továbbképző és Újszülött Újraélesztő Tanfolyam – 2018, 2019

 

H.Molnár Anikó – Bába, La Leche Liga Magyarország szoptatási tanácsadó

Kislányként elsősorban anya szerettem volna lenni, de ezen kívül a természettudományok iránt érdeklődtem leginkább.  Az ELTE vegyész szakán szereztem diplomát. Fiatal kutatóként peptidkémiával foglalkoztam, a gyógyszerkutatásban dolgoztam. Első, majd további gyerekeim születése után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a kutatói lét nehezen hozható össze az anyasággal, és időközben a „természet tudása” is egészen más értelmet nyert számomra.

Jelenleg egy kis kreatív ügynökségben dolgozom, fantasztikus emberekkel, baráti körben.

A gyerekek terelgetése mellett korábban ayurvédikus babamasszázst tanultam, majd tanítottam, 2014-ben akkreditáltam a La Leche Liga Magyarország szoptatási tanácsadójaként.

Hat szülésem elfogadásra, elengedésre, gyászra, reményre, kitartásra, örömre, önbizalomra tanított, gyerekeim pedig tiszteletre, kreativitásra, folyamatos fejlődésre ösztönöznek. Az elmúlt 14 évben különböző élethelyzetekben kaptam magam mellé segítőket, akik mind nagyon mély benyomást tettek rám. Megtapasztaltam, hogy az élet kitüntetett pillanataiban súlyos sérüléseket, és életmentő gyógyulásokat is kaphatunk, és látszólag csak egészen apró dolgon múlik, hogy a kétféle ajándék közül melyikben lesz részünk. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Főiskolai Karának szülésznő szakán tanulok. Amikor elhatároztam, hogy új szakmát választok, megfogadtam, hogy életem végéig arra törekszem, hogy azt a gyengédséget és támogatást, amit én kaptam, tovább tudjam adni másoknak. Fantasztikus tanítóim, példaképeim inspirálnak ebben.

Kislányként sokat kértem édesanyámat, hogy mondja el hogyan születtem. A mai napig nagyon szeretem hallgatni ha erről mesél. A kedvenc részem az, amikor megszülettem és odatartottak neki egy pillanatra és ő adott egy puszit a még nedves fejemre.

Sajnos ezután már csak a gyermekágyas osztályon látott legközelebb.Ahogy nőttem úgy avatott be egyre inkább a vajúdás és a szülés részleteibe. Azonban ez már nem tetszett annyira. Sajnáltam őt, hogy magányos volt, ugyanis telt ház volt a szülőszobán, így a szakemberek nem értek rá vele foglalkozni és akkor még nem kísérhette a szülőszobára senki a szülőnőt. Megrémített ahogyan a fájdalmas vizsgálatról és a gátmetszésről beszélt.

Később rokonok és ismerősök medikalizált szüléseinek történetét megismerve magától értetődővé vált, hogy a szülés ilyen. Vagy mégsem?
Elkezdtem olvasni, tájékozódni. Miközben egyre inkább mélyebbre ástam magam ebben, már középiskolában rájöttem, hogy az addig vágyott gazdasági szak helyett szülésznő szakra szeretnék jelentkezni.

Így történhetett meg, hogy már az első kisbabám is olyan közegben jöhetett a világra, hogy a szakemberek a folyamat figyelemmel kísérése mellett mindvégig támogattak és mindenről informáltak. Nem éreztem magányosnak magam egy pillanatra sem, nem volt fájdalmas vizsgálat és más beavatkozás sem történt rutinszerűen. Kisfiam a születésétől fogva velünk lehetett.

Ennek a megtapasztalásnak köszönhetően már tudtam, hogy én is hasonlóképpen szeretném támogatni az anyákat. A két kislányom születése pedig még inkább megerősített ebben. A szülésznőképzés alatt jutott tudomásomra, hogy dédnagymamám – akit már nem ismerhettem – szintén szüléseket kísért a tanyavilágban a ’40-50-es években. Bár még hosszú út áll előttem, ehhez a legjobb helyen vagyok.

Kecskemét közvetlen közelében élek férjemmel és három gyermekemmel, akik teljes mértékben támogatnak hivatásomban is.

 

Osztheimer-Kökény Cintia – Független bába

Nagyjából 12 éve foglalkozom tudatosan a szülés-születés kérdéskörével.
A nagyobbik fiam ennek ellenére kórházban jött világra, annak minden mélységével és magasságával együtt.
21 hónappal később érkezett közénk a kisebbik fiam, békében, háborítatlanul és tervezetten intézményen kívűl az Életfa bábapraxissal.
A két várandósság és szülés között megtapasztalt hatalmas különbség vezetett addig a döntésig, hogy elvégzem a dúlaképzést. Azonban szerettem volna ennél többet tenni az anyákért, ezért jelentkeztem a Semmelweis Egyetem szülésznő szakára.
Hosszú 4 év volt, de megérkeztem: 2021-ben bábaként csatlakozhattam az Életfához.
 
Törzsök Kata – Nemzetközi babamasszázs oktató, tánc – és mozgásterapeuta, kulturális antropológus

Nemzetközi Babamasszázs Oktató (CIMI) vagyok, a Nemzetközi Babamasszázs Egyesület (IAIM-UK) tagja, tánc- és mozgásterapeuta, kulturális antropológus, szociális munkás. Eddig a végzettségek. 1999 óta 10 éven át, tánc-és mozgásterápiás szülésfelkészítést („Pocak Tánc”), tartottunk (Pecsenka Nóra pszichológussal) pároknak, a budapesti Aktív Szülés Központban. Itt a hangsúly a testnyelven, annak megértésén, szavak nélküli kommunikáción volt/van, hogy a szülés alatti módosult tudatállapotban is megértsék egymást az együtt szülő párok. Ennek jelentősége óriási a szülés lefolyásában. Antropológusként a szülés körüli hagyományokat kutattam Nepálban és Indiában (1,5 év terepmunka), ahol is szintén az érintést találtam jelentős, támogató tényezőnek a szülés alatti és utáni időszak eseményeiben. Ezt követően az ELTE-PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központban Varga Katalin PhD-nál kezdtem doktori tanulmányaimat, a doktori disszertáció témája: szülés és érintés kapcsolata tradicionális kultúrákban. A babamasszázs oktató bizonyítványomat Londonban, Sylvie Hétu tréner szárnyai alatt szereztem meg.

Azért szeretem és csodálom az érintést, a táncterápiát és a babamasszázst, mert őszinte és egy olyan folyamatot támogat, amiben nem én vagyok fontos, az oktató, hanem a pár, illetve a szülő és gyermeke. Mert az ITT ÉS MOST illetve a FIGYELEM van a középpontban, amiben a leginkább hiszek. És akár a szülés misztikus helyzetét, akár a gyermeknevelést nézzük az első pillanattól kezdve, ezek bizony nagyon jól jönnek az eszköztárunkban. Szeretek párokkal dolgozni és imádom a gyerekeket, mert azt látom, hogy egy olyan világban élünk, ahol sem magunkra, sem egymásra nincs sok időnk, ezért jó, ha az az együtt töltött idő, minőségi együtt lét. Párommal, aki fotográfus sokat utaztunk a világban, saját gyermekünk még nincs.

Bogsch Tekla – bába 

Feltöltés alatt!