Információs alkalom érdeklődőknek augusztus 1-én 17 órától eletfababapraxis@gmail.com

Rólunk

A Praxis története

Bemutatkozásaink

A Praxis története

Bemutatkozásaink

“A szüléskísérő legfontosabb tulajdonsága az a képesség, hogy háttérben tud maradni, csöndben tud lenni, és főleg, hogy el tudja kerülni a pontos kérdések felvetését. A szüléskísérőnek hallgatnia kell, amennyit csak lehet.”

Történetünk…

praxisunk 2011-ben alakult

A két alapító, Lukács Judit és Schanda Mónika voltak. Rövid idő után bekapcsolódott a felkészítésbe Törzsök Kata, aki azóta is az egyik meghatározó alakja a Praxisnak. A folyamatosan növekvő szülésszám miatt újabb év elteltével a bábai létszám szorult további bővítésre. Király Ágnes így csatlakozott hozzánk. Praxisunk a kezdetektől fontosnak érzi (ahogy sok más bába is), hogy fogadjon olyan bábákat, akik megismerni, tanulni szeretnék az otthonszülés kísérését. Voltak akik pár hónapot töltöttek csak velünk és voltak (vannak) akik pár évet. Pár év után eljöhet/eljön a leválás és az önnállósodás ideje is. Nálunk töltött így hosszabb rövidebb időt Seregi Zsanett, Csomós Patrícia és Vass Gabriella is.  Jelenlegi csapatunkban is vannak “régi” bábák és olyanok is, akik még az útnak az elején járnak. Név szerint: Lukács Judit, Király Ágnes, Szénási Rita, Bogsch Tekla és Libertényi Ágnes.

Az elmúlt évek alatt a társszakmák képviselőivel is igen jó együttműködő kapcsolat alakult ki. Amit nagyon fontosnak érzünk: a bábai modell szerint egyedi, személyes, egészségügyi, fizikai és lelki gondozást végzünk.  Valljuk, hogy a biztonság, a tisztelet, a béke,  a bizalom,  a jó felkészülés jelentősen hozzájárul a pozitív szülésélményhez.

Rendszeresen továbbképezzük magunkat a szülészet, a bábaság, pszichológia és a sürgősségi ellátás területén. Végzettségeink lehetővé teszik, hogy szoptatási tanácsadással illetve szülésélmény feldolgozással is segíthessük a hozzánk fordulókat.

Lukács Judit – független bába, mentálhigiénés szakember

23 éve, egy őszi napon született második gyerekem. 
Otthon.

Előtte nem hallottam otthonszülésről, és mégis… zsigerből kívántam, bárcsak otthon születhetne a gyerekem. Nem azért, mert rosszul bántak velem előtte, hanem mert úgy éreztem, ami egy kórházban történik, az a családunknak nem jó… Magyarországon ekkor ugyan lehetett otthon szülni, de szabályozva nem volt. Mikor megtaláltam azt a szakembert, aki tudott támogatni, az életem fordulóponthoz érkezett. Azzal a szülésemmel minden megváltozott….

Informatikusból bába lettem.

Azóta égő vágyat érzek, hogy átadjam a tudást, tapasztalatot… női erőt, amit megtapasztaltam az otthonszüléseim során. ( 5 gyerekem született, ebből 4 tervezetten otthon indult)

Megtapasztaltam, mennyivel másként viselkedett az a gyerekem, akit egy pillanatra sem vettek el…

Tapasztalatból tudom, milyen nagy a különbség a sikeres szoptatás terén, ha igény szerint etethetem a babámat…

Tapasztalatból tudom, milyen tökéletesen működik a testem, ha nem rutinszerűen végeznek el rajtam beavatkozásokat, ha hagyják, hogy úgy tegye a dolgát, ahogy az adott szülés megkívánja…

És tapasztalatból tudom, átéltem azt is, hogy bármi, bármi külső körülmény, legyen az fizikai vagy mentális, mennyire meg tudja borítani a folyamatot…

Mára már 21 éve dolgozom otthonszülések körül.

Előbb doulaként, majd bábaként. Abban, hogy néhány éve elkezdtem mentálhigiénét is tanulni, legfőbb motivációm szakmai és személyes tapasztalataim voltak. Egyrészt szakmai válaszokat kerestem. Másrészt megerősítést reméltem a magam számára, hogy amit én gondolok a hivatásomban a segítő kapcsolatról, annak van létjogosultsága, és a gyakorlatban is megvalósítható. Minél több időt töltöttem várandósok gondozásával, szülések kísérésével, majd utógondozással, annál jobban tudatosodott bennem, hogy mennyire fontos a személyes, mentálhigiénés szemlélettel való kísérése ennek az időszaknak. Mint mentálhigiénikus és bába, a szülésélmény feldolgozásban is segítségére tudok lenni annak, aki szeretné.

13 éve vagyok önálló bába.

Közel 1000 szülést láttam, kísértem vagy voltam felelős személye.

7 éve felkérést kaptam, hogy a SOTE-n szülésznőket oktassak otthonszülésről.

Az informatikai készséget, rendszerszemléletet  ma is jól hasznosítom.

A születés és annak különféle „formái” korán érdekeltek már.

Mindegyik gyerekem születése hozott valami olyan tapasztalatot is, ami közelebb vitt ahhoz, amit most gondolok várandóskísérésről, szüléskísérésről, és ami szerint igyekszem én másokat kísérni.  A harmadik gyerekem születése után kezdtem fazekasnak tanulni. Régi álom volt. Születés az is, mikor egy darab földből, agyagból, egyedi, kezem alatt született szépség lesz. Egyszerre voltam szülésnél és korongnál bábatanonc. A fazekas mestervizsgámhoz a néprajzból írandó szakdolgozatomat a születés körüli néphagyományokból készítettem.

Szinte folyton tanultam. Iskolában és másoktól. Szakemberektől és a nőktől. A szülésekből. Sajátélményeimből és a másokéból. Tanulok most is, hisz az élet hoz újabb és újabb tanulnivalót.

Úgy hiszem, képzelem, hogy hit és alázat nélkül nem lehet az élet határterületein szolgálni. Hiszek abban is,  hogy időkorlát nélkül sem lehet. Fontos számomra az egyensúly, az élet minden területén.

Ezért az utóbbi években már a hosszabb szabadságokat prefrálom, szenvedélyesen szeretek utazni, túrázni, megtapasztalni a természetben is a vadságot és egyben a csodát, a békét, a csendet és az alázatot.

A szüléskíséréssel kapcsolatos képesítéseim:

Debreceni Egyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar, Szülésznő (OKJ 5.5) – 2002-2005

Károli Gáspár Ref. Egyetem Pszichológiai tanszék, Mentálhigiénés szakember – 2006-2008

SE ETK Ápolás és Betegellátás Bsc, Diplomás szülésznő – 2006-2010

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat, Mentőápoló – 2010-2011

További szakmai képesítések, gyakorlati tapasztalatok: Napvilág Születésház, doula, bábatanonc, bába – 1998-2007

Bóna László homeopátiás alap – és középszintű kurzusa  – Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság 2003

Országos Gyógyintézeti Központ, Szülészet, Nőgyógyászat – önkéntes segítő 2005-2006

Dr. Farokh Master homeopátiás kurzusai   – Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság 2008-2010

Dr. Tinus  Smits homeopátiás kurzusa  – Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság 2008

Birth Trauma workshop,  London  – 2008

Bevezetés a pszichotraumatológiába, Magyar Családterápiás Egyesület –  2009

Pszichodráma/Önismeret, 150 óra Magyar Családterápiás Egyesület – 2008

Állami Egészségügyi Központ, Budapest, Szülészet, nőgyógyászat – 2008-2010

Elsősegély, felnőtt CPR, AED használat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat – 2010

Újszülött CPR, Peter Cerny Alapítvány – 2011/13/15

Országos Bábaszövetség elnökhelyettes – 2013 – 2016

Semmelweis Egyetem szülésznő képzés, otthonszülés  – vendégelőadó – 2012-től

ELTE/SE SASOK (Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban) – 2014

ELTE perinatális szaktanácsadó – 2014

Király Ágnes – Bába asszisztens

Amikor édesanyám a születésemről mesélt, soha nem mulasztotta el hangsúlyozni, mekkora boldogság töltötte el, amikor végre megszülettem. Születésem történetében sok nehézség is szerepelt és nem nélkülözte a horrorisztikus elemeket sem, de ezeket anyukám a szülés természetes velejárójaként kezelte. De a boldogság, amit első sírásom hangjának hallatán érzett, felülírta minden fájdalmát, kimerültségét. Pedig nem ölelhetett magához a megszületésem után, még csak meg sem érinthetett. Tulajdonképpen jó ideig nem is látott. Néhány nappal később, a gyermekágyas osztályon aztán kibontott a pólyából, hogy tetőtől talpig megnézzen, amiért a nővér jól leszidta. Akkoriban 3 óránként fél órára kapták meg az anyák az újszülötteket szoptatásra. A babák öltöztetése, mérése, gondozása az ápolónők feladata volt.

Apukám dolga még nehezebb lehetett: amikor egy hetesen először látott, hozzám sem mert érni. Hónapokig nem vett a karjába, nehogy bajom essen, nehogy megbetegítsen. Akkoriban mindez így volt szokás. 1965-ben történt.

Amikor 1985-ben elkezdtem az egészségügyi főiskolát, már új szelek fújtak, igaz, inkább csak messzi országokban. De már hallottunk rooming-in elhelyezésről, igény szerinti szoptatásról, bőrkontaktusról. Védőnőnek tanultam. Szerettem azt a bizalmi viszonyt, ami szerencsés esetben a védőnő és az anya között kialakulhat, szerettem a családoknál időzni, még a nehéz helyzetben lévő, „nehezen nevelhető” szülőkkel is szerettem elbeszélgetni. Hihetetlen sokat tanultam a körzetemben élő anyáktól, nagymamáktól.

Néhány év múlva a tanulásnak egy új szintje következett számomra:  világra jött elsőszülött kislányom. Amikor az ő születésére készültem, valami olyat képzeltem a szülésről, mintha az egy nagy megmérettetés lenne, amiben én majd dalolva helytállok… De semmi ilyesmi nem történt. Nem volt megmérettetés és nem kellett helytállni. Az élmény hatalmas volt, szinte elviselhetetlen.

Másfél év múlva kisfiam született. Az ő születése egészen másmilyen volt. Nem rutinból ment, ahogyan elterveztem. Másmilyen kisbaba volt, mint az első gyermek. Meg kellett tanulnom másmilyennek is lenni.

A harmadik gyermekem otthon született. Banális ok miatt vágtam bele az otthonszülésbe, de az élmény, amivel gazdagodtam általa, elsöpört minden egyebet, ami addig az életemben történt. Azonnal tudtam, hogy ezt szeretném csinálni és semmi mást. Hamarosan elkezdtem otthonszülésekhez járni, és egy évvel később beiratkoztam a szülésznőképzőbe. Világszerte ismert és elismert, kiváló mesterre találtam Geréb Ágnesben, aki még barátságával is kitüntetett. Amikor egy bábakonferencián az egyik amerikai bába úgy nevezett: „other Ági”, tudtam, hogy ezzel nagy elismerést kaptam!

Ettől kezdve szülésekhez jártam. Nagyszerű embereket ismertem meg, különleges pillanatokban lehettem jelen és igen: nehézségekkel, félelemmel és üldöztetéssel küszködtem. Találkoztam a halállal, betegséggel is. Voltam perekben vádlott és jelenleg büntetett előéletűnek számítok. Bár napjainkra a máglya kiment a divatból, bábának lenni most sem könnyű… Szeretném, ha az a néhány bába, aki Magyarországon működik, támogatná egymást. Hivatásunk képes jobbá tenni a világot.

Gyermekeim felnőttek. Már nem tartozom ugyanahhoz a nemzedékhez, amelyikhez a most szülő anyák. Sok év telt már el az otthonszüléssel való első találkozásom óta és én sok szülésnél lehettem jelen. Úgy érzem, nagyon-nagyon szerencsés vagyok.

Libertényi Ágnes –  bába

Eredeti szakmám szerint kulturális antropológus vagyok, amit bár nem gyakorlok szakmai szinten mégis minden nap meghatározza az életem. Hiszen már tanulmányaim során is sokszor szembesültem azzal, hogy más nézőpontok, módszerek ugyanolyan megfelelőek lehetnek, mint a saját kultúránk által ismert, áthagyományozott megoldások. Már ekkoriban elkezdődött bennem az eltávolodás jelen világunk természettől elszakadt létmódjától. Ez a változás vezethetett páromhoz is és egy erdei menedékházhoz, ahol hosszú évekig éltünk és dolgoztunk. Gyermekeim is ott, otthon születtek.

Az otthonszülés melletti döntésemhez hosszú belső út vezetett. Saját születésem és anyámtól való hosszú elszakítottságom mély, tudattalan nyomokat hagyott bennem. Talán ezért is idegenkedtem a kórházakban általános szülészeti gyakorlattól. Egy gyermek világrahozatalát egyre inkább természetes folyamatként kezdtem látni, különösen miután háziállataink ellését néztem végig várandóságom során. Hinni kezdtem a testemben, annak erejében, mindehhez pedig környezetemből csak megerősítést kaptam.

Már ekkor megéreztem, hogy az utam lehet, errefelé fordul. Így még első várandóságom alatt elvégeztem egy dúlaképzést. Lányom születése után elkezdtem a szülésznő képzést, melyet fiam születése egy évre megszakított. Ezzel párhuzamosan elindultam dúlaként, később bábatanoncként a Holdudvar Bábaházban Noll A. Nandu oldalán, akitől nagyon sokat tanultam, és akinek nagyon sokat köszönhetek. Hálával tekintek a Bábaházat körülvevő női körre is, melynek részese lehettem.

Időközben a Szentendrei-szigetre költöztünk és a végére értem a szülésznő képzésnek is. A sorban kibontakozó változásokat az Életfa Bábápraxis teljesítette ki, mely az ágai közé fogadott.

A nő életének egyik kiteljesedése világra hozni egy új életet, melyhez megadatott az ereje. Öröm ezt az erőt látni, de öröm előhívni, előcsalogatni is. Csak akkor ragyog fel, ha hisznek benne, és ha alázattal tekintenek rá. Minden nőben benne rejlik, ám a hozzáférés módja mindenkinél más és más. Elhivatottnak érzem magam, hogy segítsek az anyáknak megtalálni a számukra biztonságot jelentő helyet és belső állapotot, melyben megtapasztalhatják az élet világra hozásához kapott erejüket.

 

Törzsök Kata – Nemzetközi babamasszázs oktató, tánc – és mozgásterapeuta, kulturális antropológus

Nemzetközi Babamasszázs Oktató (CIMI) vagyok, a Nemzetközi Babamasszázs Egyesület (IAIM-UK) tagja, tánc- és mozgásterapeuta, kulturális antropológus, szociális munkás. Eddig a végzettségek. 1999 óta 10 éven át, tánc-és mozgásterápiás szülésfelkészítést („Pocak Tánc”), tartottunk (Pecsenka Nóra pszichológussal) pároknak, a budapesti Aktív Szülés Központban. Itt a hangsúly a testnyelven, annak megértésén, szavak nélküli kommunikáción volt/van, hogy a szülés alatti módosult tudatállapotban is megértsék egymást az együtt szülő párok. Ennek jelentősége óriási a szülés lefolyásában. Antropológusként a szülés körüli hagyományokat kutattam Nepálban és Indiában (1,5 év terepmunka), ahol is szintén az érintést találtam jelentős, támogató tényezőnek a szülés alatti és utáni időszak eseményeiben. Ezt követően az ELTE-PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központban Varga Katalin PhD-nál kezdtem doktori tanulmányaimat, a doktori disszertáció témája: szülés és érintés kapcsolata tradicionális kultúrákban. A babamasszázs oktató bizonyítványomat Londonban, Sylvie Hétu tréner szárnyai alatt szereztem meg.

Azért szeretem és csodálom az érintést, a táncterápiát és a babamasszázst, mert őszinte és egy olyan folyamatot támogat, amiben nem én vagyok fontos, az oktató, hanem a pár, illetve a szülő és gyermeke. Mert az ITT ÉS MOST illetve a FIGYELEM van a középpontban, amiben a leginkább hiszek. És akár a szülés misztikus helyzetét, akár a gyermeknevelést nézzük az első pillanattól kezdve, ezek bizony nagyon jól jönnek az eszköztárunkban. Szeretek párokkal dolgozni és imádom a gyerekeket, mert azt látom, hogy egy olyan világban élünk, ahol sem magunkra, sem egymásra nincs sok időnk, ezért jó, ha az az együtt töltött idő, minőségi együtt lét. Párommal, aki fotográfus sokat utaztunk a világban, saját gyermekünk még nincs.

Bogsch Tekla – bába 

Feltöltés alatt!

Szénási Rita –  bába, IBCLC szoptatási tanácsadó

Feltöltés alatt!

Galgóczi-Gyenes Dorottya „Dorka” – védőnő, szülésznő hallgató

Már egészen kislány koromtól kezdve érdekelt a várandósság és a gyermekáldás misztériuma.  Sajnos fiatalon kellett megtapasztalnom, hogy nemcsak a filmekben és képeken látott „tökéletes” várandósság létezik, mivel két kistestvérem is extrém koraszülötten jött a világra pár évnyi különbséggel. Szerencsére a nehéz életkezdetüket már mindketten ledolgozták, de ez olyannyira hatással volt rám, hogy biztos voltam benne, nekem egészségügyi pályára kell mennem.

A gyakorlataim során a Bókay utcában lévő I. Gyermekklinika Neonatális Intenzív Centrumában töltött klinikai munkámra emlékszem vissza a legszívesebben, ahol már hallgatóként segítséget nyújthattam a családoknak. A koraszülöttek a későbbi életutamat is végigkísérték, védőnő hallgatóként a Semmelweis Egyetemen a tudományos diákköri kutatásomat is a koraszülésen átesett családok segítésével kapcsolatban végeztem, de megjelennek a szülésznői szakdolgozatomban is.

2016-ban diplomáztam, azóta dolgozom területi védőnőként Gyömrőn, és még abban az évben megkezdtem a szülésznői tanulmányaimat is. Hatalmas kihívás minden családnak a saját igényei szerint segíteni, de úgy érzem, ez a munkám szépsége is egyben. Sokféle élethelyzet, sokféle baba, sokféle családdal, rengeteget tanulok tőlük.

Hiszem azt, hogy a holisztikus gondolkodás, amellyel végigkísérjük a családokat a várandósság első pillanatától a gyermek születése utáni időszakig, hatalmas erőt tud adni, amiből mindkét fél csak profitál. Cseperedni látni azt, akit már az anyaméhből ismerünk, pedig egy igazán különleges élmény!

 

H.Molnár Anikó -La Leche Liga Magyarország szoptatási tanácsadó, szülésznő hallgató

Kislányként elsősorban anya szerettem volna lenni, de ezen kívül a természettudományok iránt érdeklődtem leginkább.  Az ELTE vegyész szakán szereztem diplomát. Fiatal kutatóként peptidkémiával foglalkoztam, a gyógyszerkutatásban dolgoztam. Első, majd további gyerekeim születése után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a kutatói lét nehezen hozható össze az anyasággal, és időközben a „természet tudása” is egészen más értelmet nyert számomra.

Jelenleg egy kis kreatív ügynökségben dolgozom, fantasztikus emberekkel, baráti körben.

A gyerekek terelgetése mellett korábban ayurvédikus babamasszázst tanultam, majd tanítottam, 2014-ben akkreditáltam a La Leche Liga Magyarország szoptatási tanácsadójaként.

Hat szülésem elfogadásra, elengedésre, gyászra, reményre, kitartásra, örömre, önbizalomra tanított, gyerekeim pedig tiszteletre, kreativitásra, folyamatos fejlődésre ösztönöznek. Az elmúlt 14 évben különböző élethelyzetekben kaptam magam mellé segítőket, akik mind nagyon mély benyomást tettek rám. Megtapasztaltam, hogy az élet kitüntetett pillanataiban súlyos sérüléseket, és életmentő gyógyulásokat is kaphatunk, és látszólag csak egészen apró dolgon múlik, hogy a kétféle ajándék közül melyikben lesz részünk. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Főiskolai Karának szülésznő szakán tanulok. Amikor elhatároztam, hogy új szakmát választok, megfogadtam, hogy életem végéig arra törekszem, hogy azt a gyengédséget és támogatást, amit én kaptam, tovább tudjam adni másoknak. Fantasztikus tanítóim, példaképeim inspirálnak ebben.